2023. október 6-án adták át az Év Tájházát kitüntető címet, melyet a szövetség legrangosabb elismeréseként idén a Kiskőrösi Szlovák Tájház nyert el.
A Szlovák Tájház lett az év tájháza
A rendkívül erős versenyben a tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekasház, a pomázi Örökség Tájház, a kiskőrösi Szlovák Tájház és az orfűi Malmok mérettették meg magukat.
Kiskőrös a törökök hadjárata után elnéptelenedett. A lakóinak egy része a csaták áldozata lett, a másik része pedig elmenekült. A település újjáélesztésének érdekében a felföldi vármegyékből telepeseket hozattak, így kerültek ide az evangélikus szlovák családok. A terület új lakói megőrizték a szokásaikat, a vallásukat, illetve a nyelvüket.
Az Év Tájháza díjat elnyert tájházra a magas fokú hitelesség jellemző. Az épület példaértékű helyreállításon esett át, programjaik sokrétűek és kiválóak, külön erényük, hogy a nagy számú látogató mellett a sajátos nevelési igényű tanulói csoportokat is fogadják.
Épülete tárgyi gyűjteményét magas színvonalon mutatja be, és maga mellett tudhat egy széles körű, több generációt magába fogadó múzeumi önkéntes csapatot is. A közösség értékteremtő munkájának köszönhetően a tájház ma mára jóval több, mint puszta kiállítás, egy olyan hely, amely idősebbeknek és fiataloknak egyaránt segít visszarepülni az itt élő szlovákok vallási, nyelvi, viseleti, táplálkozási és folklór hagyományaiba.
Az 1970-es években Dulai András népművelő a helyi lakosok közreműködésével fogott hozzá a település szlovák értékeinek megmentéséhez. Az összegyűjtött anyagból dr. Bárth János muzeológus közreműködésével 1977-ben nyílt meg a Szlovák Tájház kiállítása, mely a települést 1718-ban újra benépesítő szlovákság kultúráját mutatja be. A tájház Kiskőrös Város Önkormányzatának fenntartásában, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum tagintézményeként működik.
Az alföldi háztípus háromosztatú, vertfalú, szabadkéményes, döngölt agyagpadlós parasztházat mutat be. Az első tulajdonosa és egyben építtetője Kutyifa András volt, amit a mestergerendán található véset is mutatja. Később a ház a Suba család birtokába került, amikor is megépítették a telek délnyugati felében nyárikonyhát. Így nyerte el az épületegyüttes ma is látható arculatát.
Számos alkalommal felújították az épületegyüttest
A tájházat az ezredforduló után számos alkalommal rekonstruálták. 2006-ban megtörtént a lábazati szigetelés és az országban egyedülálló módon a tájházban temperáló padlófűtést alakítottak ki. 2008-ban a Reneszánsz év keretében kemence és nyitott szín épült. 2019-ben került sor a nádfedél felújítására, illetve a gerinc újra nádazására. 2020-ban a Népi Építészeti Program keretében pedig többek között a födémszerkezet faelemeinek szinte teljes cseréje, a tartószerkezetek csiszolása és védőszeres kezelése, az új nádborítás elkészítése, a világítás korszerűsítése.
Gazdag paraszti örökség tekinthető meg
A több mint 300 éve itt élő emberek életmódja, gondolkodása, szokásai és tárgykultúrája kel életre. A tisztaszoba kiemelkedő darabjai a szlovákság által használt tranosciuszok, azaz evangélikus énekeskönyvek, a díszített használati tárgyak, a kékfestő öltözékek, népviseleti ruhadarabok. Ezen kívül a tájház kiállítása bepillantást nyújt a paraszti életmód gazdasági tevékenységébe (állattenyésztés, szőlőtermesztés) is az istállóban és a nyitott színben található paraszti tárgyak segítségével.
A tájház a közösségépítésből is kiveszi a részét
A kiskőrösi Szlovák Tájház számos eseménynek ad helyszínt az év során: a Tájházak Napja, A népviselet Napja, Múzeumok Éjszakája, a május végén és szeptember első hétvégéjén tartott Városalapítók Napja és Országos Rétesfesztivál, valamint a Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok mindegyikén tájházi rendezvényeket is tartanak.
A muzeális intézmény egész évben várja a helyi oktatási és nevelési intézményeket jeles napokhoz, iskolai gólyanapokhoz, a Petőfi Túrához, hon- és népismereti kihelyezett órákhoz, helytörténeti vetélkedőkhöz kapcsolódó foglalkozásaira. Példaértékű a Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel folytatott közös munkája, melynek során a fogyatékkal élő tanulókat bevezetik a paraszti kiskertek, veteményeskertek megművelésének hagyományaiba.
