Albániától Lengyelországig Európában rengeteg vad, távoli és a tömegturizmustól mentes síterep vár felfedezésre.
Ha európai síelésről beszélünk, először az Alpok jut eszünkbe, Franciaország, Svájc, Olaszország vag Ausztria. De a kontinensen több olyan alternatív sí úti cél található, amelyek egyedi tájakat, kultúrákat kínálnak. Néhány hely sílifttel is megközelíthető, de egyes távoli helyeken akár sítúrára is szükség lehet.
Hasonlóan az Alpokhoz, a Balkán-hegységben a síelésnek is nagy múltja és hagyománya van. Montenegró, Koszovó, Albánia és Észak-Macedónia kevésbé ismert hegyei közé tartoznak az Alpoktól délre eső legmagasabb csúcsok. Itt találhatók és a kontinens legérintetlenebb vadonjai.
John Eames, a The Off-piste & Telemark Ski Company munkatársa szerint, a legjobb dolog a balkáni síelésben, hogy a kikapcsolódás mellett rengeteg kalandban is része lett az ide látogatóknak.
„Kicsi, nagyon barátságos és mindig érdekes síterepek találhatók ezekben a kulturálisan is gazdag hegyekben. A pályán kívüli túrákhoz ezek a területek legjobbak, rengeteg látnivaló van!” -mondta John Eames
Ezeken a helyeken ritkán lehet olyan nyugaton megszokott sífelvonókkal találkozni, mint az Alpokban. A síelés tele lesz kalanddal és élménnyel.
Prokletije – az átkozott hegyek
A Nyugat-Balkán-félszigeten található Prokletije vagy az „Átkozott-hegység” Európa egyik legjobb síterepét kínálja. Mivel nincs sílift, Montenegró hegyvidéki határa Észak-Albániával (más néven Albán Alpok vagy Montenegrói Alpok) kevés látogatót fogad.
A helyi néphit szerint Prokletije-t az ördög teremtette, amikor egyetlen napnyi huncutság miatt kiszabadult a pokolból. Meredek sziklás arca és hatalmas gleccserei állítólag az olasz Dolomitokra emlékeztetnek. Nyáron gyakorlatilag áthatolhatatlanok, csak egy sor magas hágó köt össze néhány tanyát a völgyekben.
A Nyugat-Balkán-félszigeten cikcakkban átívelő Dinári-Alpok legmagasabb szakaszaként az „Átkozott-hegység” meredek sípályákat kínál. A Maja e Rosit vagy a Maja Jezerca, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik Albánia északi részére, Koszovóra és Montenegró északi részére. A legjobb helyek a Valbona és Thethi völgyek környékén találhatók.
Montenegró Kolasin és Durmitor vadonja
A Dinári-Alpokban Montenegró több mint 90 százaléka hegyvidéki terep. A Sinjajevina, a Durmitor és a Bjelasica hegyláncok ideálisak a síkalandokhoz.
A Sinjajevina-hegység 40 kilométer hosszan húzódik Zabljak és Kolasin városok között. Kolasinban 1450 síközpont található. Igény szerint könnyen megközelíthető off-piste-területek (sípályán kívüli területek) közvetlenül az üdülőhely határainak kerítésein túl elérhetőek. Az üdülőhelyről induló rövid túrák a Bjelasica-gerinctől a Jelovica-völgybe vezető kuloárokhoz is hozzáférést biztosítanak.
A körülbelül másfél órányi távolságra lévő Zabjlak a Durmitor-hegység kapujában található. Innen érhető el a Savin Kuk (2322 m) csúcs, ahonnan páratlan panoráma nyílik Montenegró fő hegyláncára. Zabjlak falutól 5 perces autóútra kezdődik az út a Durmitor egyik legmagasabb csúcsára, a Sljeme-re (2455 m). A hegygerincétől Montenegró leghosszabb sípályája 1000 métere szintkülönbségre van.
A Shar-hegység
A Shar-hegység Albánia és Észak-Macedónia határán fekszik, és Koszovó déli határán ér véget. Valamivel lekerekítettebbek, mint az Elátkozott-hegység. Több 2500 méternél magasabb csúcsa van, amelyek meredek pályákat és stabil hóviszonyokat kínálnak. Észak-Macedóniában a 80 km hosszú Sharr-hegység legmagasabb csúcsa a Tito csúcs (2747 m). Nagyon közel található a koszovói határhoz, nevét Josip Broz Titoról, Jugoszlávia egykori elnökéről kapta.
Számos csúcs, köztük a Tito is elérhető a Popova Sapka síközpontból, amely kevesebb, mint két órányira nyugatra van Szkopjétől. A 20 km-es pályarendszeren korlátozott számú sífelvonó és libegő található. Az üdülőhelyre dupla ülőlifttel lehet feljutni. A Popova Sapka meglátogatása kulturális és kulináris élményt is jelent; a Vranec bort, amelyet Macedóniában feketeborként is ismernek, kötelező kipróbálni.
Bosnia-Herzegovina
A szintén a Dinári-Alpokhoz tartozó Bjelašnica Szarajevóban adott otthont az 1984-es téli olimpiának, még akkor, amikor Bosznia-Hercegovina Jugoszlávia része volt. Síelni többnyire 1200-2300m között lehet, ahová 800-1000 méteres szintkülönbséget megtéve lehet feljutni.
A Bijelasnica síközponttól félórányira található a Vrela hegyi kunyhó 1210 méteres magasságban. Innen számos 1300-1800 méteres csúcs érhető el. (mint például a Veliko Brdo-csúcs, a Drstva Jelenaca, a Puzim, a Mokre Stijene és a Baturak). A Vrela hegyi kunyhótól hat kilométerre 1330 méter magasságban található Umoljani falu. Innen kétórás mászással lehet eljutni az Obalj-csúcsra (1900 m), ahonnan Lukomirba (1500 m) lehet lesíelni, amely Bosznia legmagasabb faluja.
A Kaukázus
Ahol Európa véget ér és Ázsia kezdődik, ott terül el a Kaukázus hegység kiaknázatlan síterepe. Európa legmagasabb csúcsának otthona, az Elbrus-hegy 800 méterrel magasabban áll, mint a Mont Blanc. Az egész tartomány nagyobb, zordabb és drámaibb, mint az Alpok, ahol 1000-1500 méter függőleges emelkedésre lehet számítani.
Elbrus
Az IFMGA gyakornoki kalauza és a Primalscapes alapítója, Andrej Golovacsev azt mondja, bár a felvonók viszonylag újak az Elbrus szélén fekvő üdülőhelyen, a pályák száma meglepően kicsi, és a hó „nem olyan száraz és bolyhos, mint Szibériában”.
Az Elbruson számos sílift szolgálja ki a 3700 méteres Cheget-hegy pályáit. Terskol és Azau falvakban rengeteg szállás és apres-ski lehetőség érhető el. Egy másik lehetőség Adyr-Su és Adyl-Su völgyek, ahol sítúrázhatunk a Nagy-Kaukázus lábánál. Ezeken a helyek sok sítúra útvonal található.
Síelés Georgiában
Grúziában a síelés egyedülálló szépségeket rejt. Az ország vonzóvá vált az extrém téli vakáció iránt érdeklődők számára, akik pályán kívül szeretnének síelni, sítúrázni. Az ország keleti és nyugati részén négy üdülőhely található. A legnagyobb Gudauri az Észak-Oszétia–Alania délnyugati Orosz Köztársaság közelében található, 2196 méteres tengerszint feletti magasságban.
A 3279 méteres Gudauri-n 14 felvonó és több mint 70 km-es pályarendszer várja a síelőket. Az üdülőhelyről olyan csúcsok érhetők el, mint a Lomisa, Dedaena, Narovani, Meliona és Bidara, amelyek 900-1200 szintkülönbséget kínálnak a lejtőkön.
Egy sítúra a IX. századi Lomisa-kolostor körül nagyszerű vidéki síelést és kulturális élményt kínál. A 2200 méter magasan álló kolostorról sok legenda kering. Az egyik Szent György történetét meséli el, aki megmentett egy grúz túszt, akit a XIII. században fogtak el, amikor a Mongol Birodalom által birodalmából kiszorított khwarazmid hadsereg megpróbálta visszafoglalni az elveszett területeket, köztük Georgiát. Az elismerés jeléül a túsz megmentette az egyik láncot a lomisai templomban. A hatalmas lánc még mindig ott van, és bárki a nyakába veheti, és kívánhat egyet, mielőtt visszasíel Gudauriba.
Egy másik nagyon szép és érdekes régió Svaneti, a kaukázusi hegység középső részén, Grúzia északnyugati részén. A Tetnuldi síközpont otthona és a Kaukázus tíz legmagasabb csúcsa közül négy, mint például a Shkhara-hegy 5193 m, a Mount Tetnuldi 4858 m és a Mount Jangha 5051 m.
A kulturálisan gazdag régió jól ismert a XII. századi erődített tornyairól is, amelyeket lakásként és védelmi állásként használtak a betolakodók ellen, valamint falvaira jellemző kőházakról, köztük Ushguliról, Európa legmagasabb falujáról (2200 m).
Síelés Örményországban
Örményországban a látogatók egyszerre fedezhetik fel az első századi görög-római templomokat és a Föld egyik legkorábbi keresztény civilizációjának egyéb régiségeit, egykori szovjet gyárakat, ősi teherautókat és ladákat.
„Ételek, kemencék, őrült szél és napsütéses égbolt, elhagyott háborús menedékházak, rózsaszín téglaépületek, sziklafalú templomok és néhány gyerek sílécre szegezett edzőcipőkkel. Ezek az emlékeim Örményországról, távol a háborútól… teljesen más síélmény és világ” – mondta Caroline Mulligan, aki nemrégiben Örményországban síelt a Climbing Georgia csapatával.
Örményországban síelni a kialudt vulkánok között páratlan élmény. A végtelen kanyonokban sok 3000-4000 méteres csúcsokkal, valamint az Ararát-hegy hátterével (ahol Noé a bárkával szállt le!) a kontrasztok országa, és éppúgy szól a kultúráról és a történelemről, mint a téli sportokról.
Örményország Kis-Kaukázus-hegységében nincsenek igazi gleccserek, de télen rengeteg hó esik, így ideális hely a könnyed sítúrákhoz. Dilijan fürdővárosból közelíthető meg a Mt Tezhler (3101 m), a fővárostól 40-50 percnyi autóútra fekvő Byurakan városából pedig az Aragats-hegy, egy elszigetelt, négy csúcsú egykori vulkán. Sevaberd faluból a fővárostól keletre haladhatunk át a vulkáni fennsíkon, melynek legmagasabb pontja az Azdhaak vulkán, 3609 m.
Norvégia, Senja-sziget: Síelés a csúcstól a tengerig
Az északi fény, horgászás, szaunázás és a fagyos óceán hazája a norvég Senja szigete. Norvégia második legnagyobb szigete az Északi-sarkkör mélyén, tele van félreeső, turisták által alig ismert követett csúcsokkal. Tökéletes hely a nyugodt síelésre.
A környéken nincsenek sífelvonók, csak hangulatos halászfalvak és hagyományos halászkabinok, amelyeket nyaralóházakká alakítottak át. A síterületre hajóval lehet eljutni. Senja régiója tele van kontrasztokkal a mély fjordoktól a tavakkal tarkított hullámzó csúcsokig, amelyek 700 és 1300 méter tenger szint felett csúcsosodnak. Egy nap alatt többet is meg lehet mászni, majd visszasíelni a tengerhez. A síelés pedig viszonylag biztonságos, mivel a tengerparti hegyek a felső 20-35 fokos tartományban vannak.
Görögország: Síelés tengerre néző kilátással
John Eames, a The Off-piste & Telemark munkatársa szerint „Érintetlen és zsúfolt síelés, kilátással az egyik oldalon az Égei-tengerre, a másik oldalon a Korinthoszi-öbölre és a Peleponnészoszra”.
Görögország nem annyira híres a síeléséről. Ehelyett az idegenforgalom nagy része a tengerpart és a szigetek örömeire épül. De mivel az ország közel 80 százalékát hegycsúcsok borítják, ez Európa második legjobban hegységekkel tarkított országa, és bár nem akkora, mint az Alpok, tökéletesen alkalmasak a síelésre.
„Ne számíts egy alpesi üdülőhely elegáns létesítményeire, mérföldes gyaloglások és meredek hegyoldalak várnak.” – mondja Eames
Kiváló és változatos terep, ahol néhány kalandot ígérő és kihívást jelentő off-pályán találhatjuk magunkat. A helyiek barátságosak a síbérlés pedig olcsó. Athéntól, az ország legnagyobb üdülőhelyétől 180 km-re található Mt. Parnassos Kelaria és Fterolaka 1700 méteres síterületei, amelyek jó minőségű és megbízható hótakaróval, akár 36 kilométernyi pályával, lifttes pályák találhatók.
Síelni nagyrészt a fasor felett lehet, de Fterolakában egy csodálatos fás síterep található, ahol egyedülálló kilátás nyílik a Korinthoszi-öbölre és az Égei-tengerre. Az üdülőhelyről olyan csúcsok érhetők el, mint a 2455 méteres Liakura, a Gherondovrachos (2395 m), a Touborachi (2431 m) és a Tsarkos (2415 m), valamint számos nyílt völgy, vízmosás.
A Pindos hegységben Észak-Görögországban és Dél-Albániában vad hegyek, Krétán és Taygetosban egzotikus hegyek találhatók. Pindos, Görögország legnagyobb hegylánca meredek szakadékokkal, folyókkal és hagyományosan kőből épített falvakkal, valamint Tymfi (2497 m), Tzoumerka (2393 m) és Lakmos (2294 m) alpesi „görög gyémántokkal” várja a vendégeket. 2050 méter magasan egy alpesi tó, valamint számos régészeti és kulturális helyszín található.
Kréta, Görögország legnagyobb szigete és a nagy görög költők szülőhelye, leginkább mediterrán gasztronómiájáról, zenei hagyományairól és népművészetéről ismert. Európa legegzotikusabb vidéki síterületeként tartják számon. A sziget teljes területének 52 százalékát hegyek borítják; a Chania régióban található Fehér-hegység nyugatról keletre 40-45 km-re húzódik, és 57 csúcsa van, amelyek több mint 2000 méter magasak, és a Psiloritis-hegység uralja Kréta központját.
A krétai hegyek egyedülálló élményeket kínálnak. Végtelen hegyi sípályák, amelyek csodálattal töltik el az utazókat. Páratlan kilátás nyílik Líbiára és az Égei-tengerre.
Görögország legmagasabb és legalpesibb hegye, az Olümposz-hegy (2918 méter), amelyet az „istenek trónjaként” ismernek, Szalonikitől 80 km-re délnyugatra található, és a sítúrázók csúcspontja, déli oldala közvetlenül Olympiada falu felett kezdődik.
Lengyelország Tátra
A Tátra, amely Lengyelország és Szlovákia határán terül el, a Kárpátok vonulatának részét képezi. Nagyszerű síelési lehetőségeket kínál a szélesre nyíló hegygerincektől, a kihívást jelentő pályáktól, vízmosásoktól és kuloároktól a szelíd völgylejtőkig, amelyek közel 30 csúcsa 2500 méternél magasabb.
A pályasíelés nagyrészt Kasprowy Wierch szélső déli régiójában zajlik. A Kasprowy Wierch – Zakopane síközpont Lengyelország legmagasabb síközpontja. Krakkótól két órára délre található a 20. század fordulójának faházairól ismert, hat lejtőjén pedig nem zsúfolt. Zakopane felvonóival elérhető a Liliowe (1952 m), a Karb (1863 m) csúcsok. Czarny Staw Gasienicowy (1650 m) pedig könnyű sítúrákat kínál a kezdőknek.
A Magas-Tátra tája alpesibb, mint a Nyugati-Tátra, ahová szintén érdemes ellátogatni. A Trzydniowianski Wierch (1758 m), Starorobocianska Dolina (1350 m), Siwa Przelecz (1812 m) és Kondracka Kopa (2005 m, erdős síelés) gyönyörű lejtőit keverve a Nyugati-Tátra érdekes alternatívát kínál a Magas-Tátra gránit hegyoldalaihoz.
A Dolomitok
Gyakorlatilag az Alpok részét képezik, de Olaszország északkeleti hegyeiben a legtöbb helyi lakos Dolomitoknak nevezi őket, míg az északnyugaton, a Valle d’Aosta völgyében lévők Alpoknak. A hegyláncot 2009-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. A drámai külsejű sziklák és völgyek lelke azonban csak a helyi sítúrák során fedezhető fel. Sok zug és szakadék van, mintha egy labirintusban síelnénk a látványos felszínformák körül.
Bár Olaszország jól bejárható régiójaként ismerik el, a geológiai képződmények bonyolultsága azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki e terület felfedezéséből, elengedhetetlen egy kiváló helyi idegenvezető.
